Munkavédelem, tábla, Robotex kft.

Jogszabályi háttér

A legfontosabb törvényeket, rendeleteket és szabványokat gyűjtöttük ki Önöknek, amelyek jellemzően a biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre vonatkoznak:

Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek

1.Tűzterjedés elleni védelem

2.Kiürítés

3.Hő és füst elleni védelem

4.Tűzoltó Egységek Beavatkozását Biztosító Körülmények

5.Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése

6.Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése

7.Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem

8.Számítógépes tűz-és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció

9.Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

10.Szabadtéri rendezvények

a. A szabadtéri rendezvényekről szóló TvMi-hez kapcsolódó videófile-ok

11.Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői

12.TvMI 12.1:2016.07.15. Felülvizsgálat és karbantartás

a. A felülvizsgálat és karbantartás TvMI-hez jegyzőkönyv és üzemeltetési napló minták Word formátumban:

1. Fali tűzcsap

2. Tüzivíz-tározó

3. Tűzoltó-vízforrás

4. Erősáramú berendezések

5. Nem norma szerinti villámvédelem

6. Norma szerinti villámvédelem

7. Beépített tűzjelző berendezés

8. Szellőző rendszer

 

1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

2/1998.(I.16.) MÜM rendelet a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről

9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról (nem hatályos)

28/2011.(IX.6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Szabványok: 

MSZ ISO 3864-1 Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek.

MSZ ISO 16069:2009 Grafikai jelképek. Biztonsági jelek.

23/2011. (III.8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények biztonságosabbá tételéről

116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a tűzvédelmi bírságról

 

A belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete
az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
 

 

MSZ ISO 16069:2009
Grafikai jelképek. Biztonsági jelek.
Menekülési útirányt jelző rendszerek (SWGS*-ek)
 
*= Safety way guidance system
 
Az MSZ ISO 16069:2009 szabványt a Magyar Szabványügyi Testület tette közzé. Ez a szabvány egy meglévő európai szabvány(ISO 16069:2004) magyar nyelvű fordítása. Az ÁROP-1.1.3-2008-0002 kiemelt projekt keretében az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával az Európai Unió támogatta a szabvány magyar nyelven történő megjelenését.
Az Európai Unió hatására a munkaerő áramlása, illetve az utazások száma jelentősen megnövekedett. Az egységesítés egyik célja, hogy az emberek a jelképek és jelek tudatos felismerésével, a kijelölt biztonságos helyen gyülekezzenek, illetve a veszélyes tér, épület stb. kiürtítése minél gyorsabban és biztonságosabban megvalósuljon.
A szabvány megrendelhető az alábbi címen: www.mszt.hu
 
 
MSZ ISO 3864-1
Grafikai jelképek. Biztonsági színek és biztonsági jelek.
Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek tervezési alapelvei
 
A magyar szabvány 2009. január 1-én jelent meg az MSZ EN 1677-2:2001+A1 európai szabvány magyar nyelvű fordításaként. A szabvány magyar nyelven történő kiadását az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával az Európai Unió támogatta, az ÁROP-1.1.3-2008-0002 kiemelt projekt keretében.
A szabvány két részből áll:
1.rész: Munkahelyi és közterületi biztonsági jelek
2.rész: Termékbiztonsági címkék tervezési alapelvei
 
Előkészület alatt áll a következő része:
                   3.rész: Biztonsági jeleken használt grafikai jelképek tervezési kritériumai
 
A biztonsági információt közlő rendszer szabványosításánál figyelembe kell venni, hogy a megértést úgy érje el, hogy a lehető legkevesebb szót használja fel. Egy általános biztonsági kommunikációs módszer bevezetése szükségszerű a biztonsági információk közlésére. A szabványosítás azért is elengedhetetlen, mert hiányában zavar és baleseti események léphetnek fel.
A szabvány megrendelhető a Magyar Szabványügyi Testület weboldaláról: www.mszt.hu

 

Részletek

 

2/1998. (I. 16.) MüM rendelet
a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről

 

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) - 1997. évi CII. törvénnyel beiktatott - 26/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Mvt. 87. §-ának 5. pontja szerinti munkahelyekre vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekre.
(3) E rendelet alkalmazásában:
a) biztonsági és egészségvédelmi jelzés (a továbbiakban együtt: biztonsági jelzés): meghatározott mértani forma, szín-, hang-, fény-, képjel (piktogram) emberi testmozgás útján adott olyan információ, amely - az egyéb munkavédelmi követelmények teljesülése mellett - lehetővé teszi, hogy a munkát végzők és a munkavégzés hatókörében tartózkodók időben felismerhessék a veszélyforrásokat (kockázatokat);
b) biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel;
c) tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt;
d) figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet;
e) rendelkező jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő;
f) elsősegély- vagy menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi;
g) tűzvédelmi tájékoztató jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi;
ga) tájékoztató jel: olyan jel, amely a b)-g) pontban megnevezett jelektől eltérő egyéb információt közöl (pl. iránymutató jelek);
h) jelzőtábla: biztonsági jelet hordozó tábla, amelynek felismerhetőségét kellő megvilágítás biztosítja;
i) kiegészítő tábla: a jelzőtáblával együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla;
j) biztonsági szín: olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából;
k) képjel (piktogram): jelzőtáblán vagy világító táblán alkalmazott sematikus ábra;
l) világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból álló, belülről vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült biztonsági jelet hordozó eszköz,
m) hangjel: olyan, előzetesen meghatározott jelentésű akusztikus jel, amelyet természetes vagy szintetizált emberi beszédhang alkalmazása nélkül bocsát ki az arra szolgáló eszköz;
n) szóbeli kommunikáció: előre meghatározott formájú, természetes vagy szintetizált emberi hangon történő közlés;
o) kézjel: az irányítást végző személy karjának vagy kezének előzetesen meghatározott jelentésű mozgása vagy helyzete, amely veszélyt, illetve szükséges tevékenységet jelez.
 
2. § (1) A munkáltató köteles biztonsági jelzéseket kihelyezni, karbantartani, azokat a munkakörülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni.
 
(2) Biztonsági jelzés alkalmazása szükséges, ha a munkavállalóra vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelentő veszélyforrás kollektív műszaki védelemmel vagy munkaszervezési intézkedéssel teljes mértékben nem küszöbölhető ki.
(3) A munkáltató a biztonsági jelzés szükségességének meghatározásakor figyelembe veszi a munkahelyi kockázatok értékelésének eredményét.
 
3. § (1) A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a munkavállaló a biztonsági jelzések jelentését és a hozzájuk kapcsolódó munkavállalói kötelezettségeket elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt ismerje.
(2) A munkavállalónak a biztonsági jelzéseket figyelembe kell vennie.
 
4. § A biztonsági jelzések fajtái az 1. § (3) bekezdésének a)-b) pontjaiban megjelölt gyűjtőfogalmakon túlmenően a következők:
 
a) állandó jelzésnek minősülnek az 1. § (3) bekezdésének c)-g) pontjai alatt felsoroltak. Az állandó jelzéseket tartósan, nehezen eltávolítható módon kell kihelyezni;
b) időszakos jelzésnek minősülnek az 1. § (3) bekezdésének l)-o) pontjai alatt felsoroltak
 
5. § (1) A különböző biztonsági jelzések szükség esetén együttesen is alkalmazhatók.
(2) Hasonló információtartalmú biztonsági jelzések esetén választani lehet:

         a) biztonsági szín és jelzőtábla között, a botlás vagy lezuhanás veszélyének jelzéséhez;

b) világító jel, hangjel és szóbeli kommunikáció között.
 
(3) Az alábbi jelzéseket együttesen is lehet használni:
 
a) világító jel és hangjel;
 
b) világító jel és szóbeli kommunikáció;
 
c) kézjel és szóbeli kommunikáció.
 
6. § (1) A táblázatban meghatározott biztonsági színek jelentése valamennyi biztonsági jelzésben azonos. 
 
Biztonsági szín
Jelentés
Példa
Vörös (piros)
Tiltás
Veszély
 
 
 
Tűzvédelmi berendezés,
eszköz, anyag
 
Veszélyes magatartás
Állj, üzemszünet,
vészkapcsoló,
menekülés (mentés)
 
Hely
Sárga vagy borostyán
Figyelmeztetés
Figyelem, vigyázat
Meghatározott magatartás vagy tevékenység
Kék
Rendelkezés
Egyéni védőfelszerelés kötelező
Zöld
Vészkijárat, menekülési útvonal, elsősegély
Veszélymentesség
Ajtók, kijáratok, utak, eszközök, helyek
Visszatérés a normális állapothoz
 
(2)
7. § (1) A biztonsági jelzés felismerhetőségének érdekében kerülni kell:
a) túl sok biztonsági jelzés egymáshoz közeli elhelyezését;
b) két összetéveszthető világító jel egyidejű alkalmazását;
c) világító jel alkalmazását hasonló fényforrás közelében;
d) két hangjel egyidejű alkalmazását;
e) hangjelzés alkalmazását túl erős környezeti zajban.
(2) A jelzőtáblát megfelelő magasságban, a látómező és az esetleges akadályok figyelembevételével, jól megvilágított, könnyen hozzáférhető és jól látható helyen, takarásmentesen kell elhelyezni, általános veszély esetén az adott terület határánál vagy bejáratánál, konkrét veszély vagy tárgy esetén pedig annak közvetlen közelében. Ha a természetes megvilágítás nem kielégítő, fluoreszcens festékeket, fényvisszaverő anyagot vagy mesterséges világítást kell alkalmazni. A jelzőtáblát el kell távolítani, amint a körülmények megváltozása a használatát szükségtelenné teszi.
(3) A biztonsági jel és a jelzést adó eszköz rendszeres karbantartásáról és szükség esetén felújításáról a működőképesség megőrzése érdekében gondoskodni kell.
(4) Azokat a jelzést adó eszközöket, amelyek hálózati energiaforrásról működnek, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energiakimaradás ne okozzon működésképtelenséget.
(5) A világító, illetve hangjel működésbe lépése azt jelzi, hogy a jelentésének megfelelő tevékenységet meg kell kezdeni. A jelet mindaddig működtetni kell, amíg a tevékenység szükséges. A világító és a hangjelző eszközt a működtetését követően azonnal ismét működőképes állapotba kell hozni.
(6) A világító jel és a hangjelző eszköz kifogástalan működését és hatásosságát rendszeresen ellenőrizni kell.
(7) Ha az érintett munkavállalók hallása vagy látása korlátozott (pl. egyéni védőeszköz viselése miatt), a biztonsági jelzés megválasztásakor és alkalmazásakor ezt figyelembe kell venni.
 
8. § (1) A biztonsági jelek geometriai formáját, színezését, az alkalmazandó képjeleket az 1. számú melléklet tartalmazza.
 
10. § A kizárólag tűzvédelmi rendeltetésű eszközöket és berendezéseket, illetve tárolóhelyüket az elhelyezésükre utaló táblával, vörös színnel kell jelölni. A vörös jelzés felületének elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a tűzvédelmi eszköz vagy berendezés könnyen felismerhető legyen.
 
11. § (1) Azokat a helyeket, ahol a munkavállalót vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodót akadályba ütközésnek, tárgyak vagy személyek esésének veszélye fenyegeti, váltakozó fekete-sárga vagy vörös-fehér csíkozással kell jelezni az 1. számú mellékletben meghatározott formában.
 
(2) A jelzés méreteinek az akadály vagy a veszélyes hely kiterjedéséhez kell igazodnia.
(3) A sárga-fekete vagy vörös-fehér csíkoknak 45°-os szögben kell elhelyezkedniük és körülbelül azonos szélességűnek kell lenniük.
 

A biztonsági jelek és a kiegészítő táblán elhelyezett írásjelek legkisebb méretei

 
Tiltó és rendelkező jel

Figyelmeztető jel
Elsősegély- vagy menekülési jel, tűzvédelmi tájékoztató jel, kiegészítő tábla
Kiegészítő tábla
 
Felismerési távolság (m) Átmérő 

mm
Hosszabbik oldal 

mm
Rövidebb oldal 

mm
Betűmagasság

mm
 
                     
1   50   50   12,5   4    
2   50   100   25   8    
3   100   100   50   10    
4   100   200   50   14    
5   200   200   50   17    
6   200   200   100   20    
8   200   400   100   27    
9   400   400   100   30    
10   400   400   100   34    
12   400   400   200   40    
14   400   600   200   47    
16   400   600   200   54    
17   600   600   200   57    
19   600   600   200   64    
21   600   900   300   70    
24   600   900   300   80    

 

 
 
ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI, ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME
 
1.5. Tűzoltó beavatkozás
a) a jogszabályban előírt helyeken a tűzjelzés emberi közreműködés és késedelem nélküli, és megfelelő részletezettségű továbbítását összevont, vagy a tűzoltóság ügyeletére,
b) indokolt esetben az épületbe, építménybe való, károkozás nélküli bejutást,
c) az épület, építmény jellegének megfelelő oltóanyag-ellátást, annak gyors és hatékony igénybe vételét,
d) a tűzvédelmi áramtalanítás lehetőségét a tűzoltók életének védelme érdekében,
e) a kárhelyi rádióforgalmazást nehezítő körülmények esetén annak megkönnyítését,
f) a mentésben közreműködők számára az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést utánvilágító, vagy világító menekülési útvonaljelző biztonsági jelzések alkalmazásával,
g) a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azok utánvilágító, vagy világító biztonsági jelzésekkel történő megjelölésével.
2. EGYÉB FOGALMAK
2.4.1. Biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel.
2.4.2. Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren - a közlekedési (kijárati) úton - annak irányát mutatja.
2.4.3. Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi.
2.4.4. Elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel: olyan biztonsági jel, amely a vészkijárat helyét, az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi.
2.4.5. Tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt;
2.4.6. Figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet.
2.4.7. Rendelkező jel: olyan biztonsági jel, amely meghatározott magatartást ír elő.
2.4.8. Jelzőtábla: biztonsági jelet hordozó tábla, amelynek felismerhetőségét kellő megvilágítás biztosítja.
2.4.9. Kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla.
2.4.10. Biztonsági szín: olyan szín, amelynek meghatározott jelentése van a biztonság szempontjából.
2.4.11. Képjel (piktogram): jelzőtáblán vagy világító táblán alkalmazott sematikus ábra.
2.4.12. Világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból álló, belülről vagy hátulról kivilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz.
 
 
4. TŰZSZAKASZOK, TŰZGÁTLÓ ELVÁLASZTÁSOK
 
4.16.4. Az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben, a legalább 2 szintes lakóépületekben (társasházakban), továbbá az irodaházakban és a középületekben, valamint az épületek 50, vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben, valamint a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, továbbá ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja, biztonsági világítást és a vonatkozó nemzetközi szabványban meghatározott menekülési útirány jelzőrendszert kell létesíteni, vagy - kiegészítésként - a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más megoldást alkalmazni, mely a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági jelekkel jelöli meg (gépek, berendezések, épületelemek és berendezési tárgyak stb. sarkainak, kontúrjainak utánvilágító módon (csík, festék) történő megjelölése).
4.16.23. Az épületek tömegforgalmú célú helyiségeiben és azok kiürítési útvonalain biztonsági világítást kell felszerelni (az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú berendezésekre vonatkozó általános előírások szerint) Magas épületek, valamint zárt- és középfolyosós középmagas épületek kiürítésű útvonalain biztonsági világítást kell létesíteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról (4.16.17., valamint 4.16.22. pont) is ellátható. A biztonsági világítás mellett más, olyan megoldást is alkalmazni kell, mely a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket a biztonsági világításra vonatkozó követelményeknek megfelelő módon tudja biztosítani vagy kiegészíteni, ilyen lehet a területen elhelyezkedő különféle tárgyak világító módon történő megjelölése által (utánvilágító fal- vagy padló jelölő csík, vagy festék alkalmazásával). Az épület kiürítési útvonalain a vonatkozó szabványban foglalt követelményeknek megfelelő menekülési útirány jelzőrendszert kell a biztonsági világítás mellett létesíteni.
 
5. A TŰZOLTÁSHOZ SZÜKSÉGES OLTÓANYAG BIZTOSÍTÁSA
5.4.5. Az építményben a fali tűzcsapot az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelően kell kialakítani. A lapos tömlővel szerelt fali tűzcsapszekrényben 1 db legfeljebb 20 méteres tömlő helyezhető el. A fali tűzcsapszekrényt a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell megjelölni 2-2,5 méteres magasságban, úgy, hogy az a legtávolabbi felismerési távolságról is biztonsággal felismerhető legyen. Ennek érdekében - a vonatkozó szabványok előírásai szerint - a fali tűzcsapszekrényt utánvilágító vagy világító biztonsági jellel kell megjelölni.
I/7. FEJEZET
1.1. Az építményt, és annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a bent-tartózkodók megengedett időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak, illetőleg az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak. Ennek érdekében a menekülésre használható kijárati utakat az építményen belül - kivéve a családi házakat, a családi ház jellegű sorházakat, valamint a magánnyaralókat - a vonatkozó munkabiztonsági jogszabályban és szabványokban foglalt módon, az alábbiak szerint biztonsági (menekülési, tűzvédelmi és veszélyhelyzeti) jelzésekkel kell felszerelni:
 
1.1.1. A kijárati utakon, a kijárati, vészkijárati ajtóknál és az egyes helyiségekből a kiürítési útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó szabvány szerinti menekülési útirány jelző rendszert kell kiépíteni, mely a menekülő embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figyelemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az építmény, épület, szabadtér bármely pontján legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell lennie. Menekülési útvonaljelzések szempontjából kiemelten kezelendő területek:
a) minden kijárati és vészkijárati ajtó: Az ajtókat az ajtó fölé, vagy amennyiben arra más lehetőség nincs, akkor az ajtó jobb és baloldalán az ajtóra mutató biztonsági jellel kell megjelölni; biztonsági jelet az ajtóra szerelni tilos, mert annak nyitott állapotában az információ elvész. Az ajtókon meg kell jelölni a nyitási mechanizmusukat a kezelésükre utaló biztonsági jellel, különös tekintettel, a pánikrúddal ellátott ajtókra,
b) a lépcsőházak, azok valamennyi lépcsőfordulója és környezete: Legalább a lépcsők menekülés irányában lévő első lépcsőfokát meg kell jelölni a menekülési irányát mutató biztonsági jellel; a lépcsőházakban valamennyi szinten utánvilágító, vagy világító jellel meg kell jelölni az adott szint számát,
c) az épületben elhelyezett felvonók (liftek): a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, a nem hagyományos (nem biztonsági) felvonóknál pedig a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” jelzést kell valamennyi szinten elhelyezni.
d) a füstmentes lépcsőház, valamint az e felé vezető út iránymutató előjelzésekkel,
e) a folyosók minden kereszteződése minden irányból,
f) minden irányváltoztatás,
g) bármilyen szintváltoztatás,
h) a kötelezően előírt vészkijáratok,
i) a menekülésre használható ablakok, valamint
j) a szabadba vezető utolsó kijárat (a mentésben közreműködők számára kívülről is!).
 
 
1.1.1.1. A menekülési útvonalakat minden esetben világító (utánvilágító vagy elektromos) biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó szabványban meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására. A biztonsági világításra - a biztonsági világítási lámpatest megfelelő fényerősségének biztosítása érdekében - tilos menekülési útirányjelzést felhelyezni!
 
1.1.1.2. Az elektromos működtetésű menekülési útvonaljelző lámpatesteknek saját, vagy központi szünetmentes áramforrásról kell működniük legalább a vonatkozó szabványban előírt ideig.
 
1.1.1.3. Az elektromos áramforrásról működő menekülési útvonaljelzések működőképességét rendszeresen, de legalább hetente próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső) haladéktalanul cserélni kell.
 
1.1.1.4. A menekülési útvonaljelzések telepítési magassága:
 
1.1.1.4.1. Magasan telepített biztonsági jelek: Ebben az esetben a jeleket 2,0-2,5 méteres magasságában rögzítjük. A magasan telepített biztonsági jeleknek közepes (10 méter) és nagy (30 méter) távolságból felismerhetőnek kell lennie. Az ilyen magasságban rögzített menekülési útvonaljelző biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában kell elhelyezni. A telepítésnél ügyelni kell arra, hogy az épület, a kijárati út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek láthatónak kell lennie.
 
1.1.1.4.2. Alacsonyan telepített biztonsági jelek: Ebben az esetben a biztonsági jeleket a padlószintre vagy a padlószinttől kis magasságban telepítjük. Az alacsonyan telepített biztonsági jeleknek legalább 30 méter hosszúságban kell az útirányt mutatniuk és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük. Alacsonyan telepített (LLL) biztonsági jeleket a közlekedési utakon a magasan telepített jelzések kiegészítéseként, vagy az olyan helyiségekben kell alkalmazni, ahol az ott tárolt anyagok, eszközök, valamint az ott található berendezési tárgyak miatt egy esetleges tűzben nagyon erős füstfejlődéssel kell számolni.
 
1.1.1.4.3. Középmagasan telepített biztonsági jelek: Ebben az esetben a jeleket a magasan és az alacsonyan telepített jelek közé telepítjük. Az ezen a módon telepített jelek telepítési magassága maximum 2,0 méter, általában szemmagasságban, vagy ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági elsősorban a közlekedési utakon és az olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem, vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagok, berendezési tárgyak alapján.
 
1.1.1.4.4. A biztonsági jelzések telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott található anyagok füstfejlesztő képességét. Azokban a helyiségekben, ahol ezek alapján alacsonyan, vagy középmagasan telepítendő a menekülési útvonal rendszer, ott a kijárati ajtók két oldalán, a padló szint közelében, legfeljebb azonban 2,0 méteres magasságban kell a kijárati ajtót megjelölni.
 
1.1.1.5. Kijárati ajtók megjelölésénél a biztonsági jelet - az 1.1.1.4.4 pontban foglaltakra figyelemmel - az ajtók fölé 2-2,5 m magasságban kell felszerelni. A menekülési útirányt jelölő biztonsági jelet tilos az ajtóra szerelni, mivel az ajtó nyitott állapotában a jel nem látható, így a meneküléshez szükséges információ eltűnik.
 
1.1.1.6. A közlekedési folyosókon elhelyezendő biztonsági jelek ajánlott szerelési magassága 1,7-2,0 méter.
1.1.1.7. Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, egyes kijárati útvonalak bármely okból (felújítás, átrendezés stb.) történő időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén az ezen okból téves jelzést adó menekülési útirány jelzések működését letakarással, kikapcsolással, leválasztással, vagy bármely más hatásos műszaki megoldással szüneteltetni kell.
 
 
1.1.2. Az építmény kiürítése, és az ott keletkezett tűz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása során használható tűzvédelmi eszközöket az 1.1.1.1 pontban foglaltaknak megfelelő világító biztonsági jelzésekkel kell megjelölni. A tűzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten kezelendő területek:
a) kézi és hordozható tűzoltó készülékek,
b) fali tűzcsapok, tűzcsapszerelvény szekrények és azok környezete,
c) kézi tűzjelzésadók, tűzjelző telefon.
 
1.1.2.1. A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, 2-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni, úgy, hogy az a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhető legyen. Amennyiben a felismerési távolság a 25 métert meghaladja, úgy a tűzvédelmi jelzéshez az eszköznek megfelelő előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni az épületen belül és szabadtéren.
 
1.1.3. Az építmény kiürítése során szükséges, vagy esetleg szükségessé váló elsősegély- vagy veszélyhelyzeti eszközöket, felszereléseket az 1.1.1.1 pontban foglaltaknak megfelelő utánvilágító, vagy világító szabványos biztonsági jelzésekkel kell megjelölni. A veszélyhelyzetben fontos eszközök közül kiemelten kezelendők:
a) elsősegély felszerelések, orvosi szoba,
b) hordágyak,
c) önmentő eszközök,
d) légzésvédelmi eszközök, készülékek.
 
1.1.3.1. Az elsősegély- és veszélyhelyzeti biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, 2-2,5 méteres magasságban kell elhelyezni, úgy, hogy az a helyiségben lévő legnagyobb távolságról is könnyen felismerhető legyen. Amennyiben a felismerési távolság a 25 métert meghaladja, úgy a megfelelő előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni az épületen belül és szabadtéren egyaránt.
 
1.1.4. A kiürítés, valamint a tűzoltói beavatkozás során fontos tűzvédelmi biztonsági jelzéseket az 1.1.1.1 pontban foglaltaknak megfelelő világító, vagy megvilágított módon, szabványos biztonsági jelzésekkel (piktogrammal és szükség szerint kiegészítő felirattal) kell ellátni. Kiemelten kezelendők:
a) a kézi indítású tűzoltó, tűzvédelmi eszközök kezelő szerkezetei (hő- és füstelvezető, gázzal oltó stb.),
b) a sprinkler központok bejáratai és a központon belül az egyes kezelő szerkezetek és azok környezete,
c) tűzkulcsok, tűzszéfek és környezetei.
 
1.2. Az eltávozást a szabadba, átmenetileg védett térbe, tűzszakaszba, füstmentes lépcsőházba kell biztosítani. A kiürítési terveknek biztosítaniuk kell e terek további, megfelelően biztonságos elhagyásának lehetőségét a szabadba. A füstmentes lépcsőház közvetlenül a szabadba, vagy a „védett téren” keresztül a szabadba biztosítsa a kiürítést.
 
1.3. A mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek kiürítésére vonatkozó követelmények:
 
1.3.1. A mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezése szolgáló épületek kiürítésére vonatkozó követelmények, amennyiben az állandó orvosi felügyelet biztosított.
 
1.3.1.1. Az egészségügyi és szociális intézményekben a mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek eltávolítását, biztonságát - az egyszintes épületek kivételével - az alábbiak szerint kell biztosítani:
 
1.3.1.2. A helyhez kötött betegek huzamos tartózkodására szolgáló helyiségeket minden más helyiségtől tűzgátló épületszerkezettel és önműködő csukó szerkezettel ellátott legalább 0,5 óra tűzállósági határértékű és minősített füstgátló ajtóval kell leválasztani,
 
1.3.1.3. Az építményszint elhagyására nem, de azon belül mozogni képes, vagy a mozgatható személyek számára az adott építményszinten belül tűzgátló szerkezetekkel határolt helyiséget, védett teret kell létesíteni, amely képes az adott szinten tartózkodók egyidejű befogadására,
 
1.3.1.4. Az önállóan mozogni képes személyek, és a korlátozás nélkül szállítható betegek eltávolítását biztonsági felvonó és füstmentes lépcsőház kialakításával kell biztosítani,
 
1.3.1.5. A kórházak intenzív részlegét és az elkülönítést igénylő betegek ellátását, elhelyezését szolgáló épületrészt az 1.3.1.2.-1.3.1.4. pontokban meghatározottakon felül külön tűzszakaszként kell kialakítani.
 
1.3.2. A fenti feltételek teljesülésének igazolása érdekében a tűzvédelmi tervdokumentációhoz orvostechnológiai leírást is mellékelni kell.
 
1.3.3. A mozgásukban és/vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületek kiürítésére vonatkozó követelmények, amennyiben állandó orvosi felügyelet nem biztosított.
 
1.3.3.1. Egyszintes kialakítású épület esetén két ellentétes irányú menekülést kell biztosítani a szabadba.
 
1.3.3.2. Kétszintes kialakítású épület esetén, amennyiben a homlokzat hossza nem haladja meg a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében legalább egy lépcsőházat kell kialakítani és szintenként tűzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett teret kell létesíteni, melyek között az átjárást biztosítani kell. A védett terek mérete tegye lehetővé a teljes szintlétszám egyidejű befogadását.
 
1.3.3.3. Kétszintes kialakítású épület esetén, amennyiben a homlokzat hossza meghaladja a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében kétirányú kiürítést kell biztosítani.
 
1.3.3.4. A kétszintesnél magasabb, de nem középmagas épület esetében amennyiben a homlokzat hossza nem haladja meg a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében az 1.3.3.2. ponton túlmenően a lépcsőházat füstmentesen kell kialakítani.
 
1.3.3.5. A kétszintesnél magasabb, de nem középmagas épület esetében amennyiben a homlokzat hossza meghaladja a 30 m-t, a biztonságos kiürítés érdekében az 1.3.3.3.ponton túlmenően, szintenként tűzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett teret kell kialakítani, melyek között az átjárást biztosítani kell. A védett terek mérete tegye lehetővé a teljes szintlétszám egyidejű befogadását.
 
1.3.3.6. A középmagas épület biztonságos kiürítése érdekében kétirányú kiürítést kell biztosítani, az egyik lépcsőház füstmentes kialakítású legyen a hozzá kapcsolódó biztonsági felvonóval, továbbá szintenként tűzgátló épületszerkezetekkel határolt két védett teret kell kialakítani, melyek között az átjárást biztosítani kell. A védett terek mérete tegye lehetővé a teljes szintlétszám egyidejű befogadását.
 
1.4. Kényszertartózkodásra szolgáló épület kiürítési és beavatkozási feltételeit az illetékes tűzvédelmi szakhatóság, az őrzésvédelmi követelményekkel egyeztetett módon állásfoglalásban határozza meg.
 
1.5. A kiürítésre számításba vett útvonalon körforgó - 1.6. pont szerinti esetek kivételével - toló, billenő és emelkedő zsalus rendszerű ajtókat alkalmazni nem szabad. A vezérléssel működő ajtók esetében a kézi nyithatóságot minden esetben biztosítani kell.
 
1.6. A „C”-„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tárolási célú építményeknél a kiürítési útvonalon megengedett toló, billenő és emelkedő zsalus kapuk alkalmazása, ha azok mindkét oldalról és kézi úton 20 másodpercen belül biztonságosan nyithatók és az érintett helyiségben tartózkodó személyek száma 20 m2-enként az egy főt nem haladja meg.
 
1.7. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek - kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat - csak a kiürítés irányába nyílhatnak, - míg a helyiségben tartózkodnak - azokat lezárni nem szabad. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetekben a vésznyitók, pánikzárak előírásait (vonatkozó MSZ EN szabványok) teljesíteni kell.
 
1.8. A kiürítésre számításba vett útvonal kijáratainak nyílásába küszöböt, lépcsőt építeni - a nem tömegtartózkodásra szolgáló helyiség kivételével - nem szabad.
 
1.9. Többszintes építmények menekülési útvonal határoló szerkezetei feleljenek meg az I/4. fejezet „tűzvédelmi osztályra és tűzállósági határértékre” vonatkozó követelményeknek. A menekülési útvonalat határoló szerkezetek olyan kialakításúak legyenek, hogy ne tegyék lehetővé a mögöttük történő tárolást (szekrényfal stb.).
 
1.10. A kiürítés céljára 50 főnél több személy esetében íves karú lépcsőt, továbbá csúszdát, hágcsót, felvonót, - kivéve a biztonsági felvonót - valamint 25%-nál meredekebb lejtőt számításba venni nem szabad.
 
1.11. A vészlétrát (kilépőt), vészhágcsót vagy a kiürítés célját szolgáló egyéb szerkezetet, a vonatkozó műszaki előírások szerint szabad létesíteni.
 
1.12. Többszintes építményekben a lépcsőházat úgy kell elhelyezni, hogy attól a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség, illetőleg az önálló rendeltetési egység bejárata legfeljebb a következő távolságra legyen:
 
1.12.1. Az „A”, „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 15 méterre.
 
1.12.2. A ”C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 30 méterre.
 
1.12.3. A „D”, „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményekben 50 méterre.
 
1.13. A kiürítési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni.
 
10. KIÜRÍTÉS
 
 
 
10.3.3. Ahol a természetes fény nem elég erős ott a tűzoltó eszközök utánvilágító, vagy világító biztonsági jeleket kell alkalmazni
 
10.3.4. A biztonsági jelek elhelyezésének változatait az 1. táblázat tartalmazza
 
 
 
10.3.5. Az építmény, épület üzemeltetője köteles a biztonsági jelzéseket karbantartani, a világító jelzések működését, működőképességét jogszabályban, vagy vonatkozó szabványban, ezek hiányában a gyártó által előírt rendszerességgel ellenőrizni, azt ellenőrzési naplóban dokumentálni, továbbá a biztonsági jeleket a körülmények változásaiból adódóan vagy elhasználódásuk miatt szükségszerűen cserélni, illetőleg a meglétükről meggyőződni. Azokat a jelzést adó eszközöket, amelyek hálózati energiaforrásról működnek, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati energia kimaradása ne okozza azok működésképtelenségét.
 
 
20.2. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű (kereskedelmi, iroda stb.) helyiségeket, amelyek tekintetében - gazdálkodó, vagy rendeltetési egységenként - a 20.1. bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
20.3. Jogszabály, illetőleg a tűzvédelmi hatóság a 20.1. bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, illetőleg eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja.
20.4. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően a veszélyeztetett hely közelében kell elhelyezni és állandóan használható, üzemképes állapotban tartani. Közösségi építményben a - falitűzcsappal kombinált tűzoltókészüléket tartó falitűzcsap szekrény, vagy tűzoltókészülék tartó szekrény kivételével - tűzoltó készüléket legfeljebb 1,35 m - talpmagasság - akadálymentes elhelyezési magasságban kell rögzíteni. Helyéről eltávolítani, a rendeltetésétől eltérő célra használni csak külön jogszabályban meghatározottak szerint szabad.
20.5. A tűzoltó-technikai eszközt, készüléket, felszerelést és anyagot jogszabály előírásai szerint, azok hiányában félévenként kell ellenőrizni. Ha a tűzoltó készülék, felszerelés előírt időszakos ellenőrzését és/vagy javítását nem hajtották végre, akkor az nem tekinthető üzemképesnek.
20.6. A tűzoltó készülékek ellenőrzését és karbantartását csak OKF regisztrációs számmal rendelkező szervezet jogosult végezni.
20.7. A tűzoltó készülékeket, felszereléseket, a tűzjelző és oltóberendezéseket a hatályos jogszabályban, szabványokban foglalt biztonsági jellel kell utánvilágító vagy világító biztonsági jellel megjelölni.
20.8. A biztonsági jeleket mindenesetben a tűzoltó berendezés fölé 2,0-2,5 m magasságban kell felszerelni, hogy a biztonsági jel akkor is látható legyen, ha az átmenetileg takarásban van. A biztonsági jel, rögzítési magasságát a 1. ábra szemlélteti.

 

20.9. A tűzoltó készülékek esetében a tűzoltó készülék mellett fel kell tüntetni annak alkalmazására vonatkozó jelzést, melyet az egyes tűzoltó készülék fajták tekintetében a 3. táblázat tartalmaz:
 
3. táblázat
 
 
 
 
 

 

 

23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet

a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed azokra az alkalmi vagy rendszeres zenés, táncos rendezvényekre, amelyeket

a) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben meghatározott tömegtartózkodásra szolgáló építményben, építményen, tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építményben, építményen, vagy tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben (a továbbiakban együtt: építmény) tartanak;

b) az a) pontban foglaltak kivételével a szabadban tartanak és a résztvevők létszáma az 1000 főt meghaladja (a továbbiakban: szabadtéri rendezvény).

(2) A rendeletet nem kell alkalmazni

a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre;

b) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre;

c) a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre;

d) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és

e) a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. építmény üzemeltetője: az építményt jogszabály vagy szerződés alapján működtető természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni vállalkozó;

2. zenés, táncos rendezvény: rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, a vendégek szórakoztatását szolgáló zenés, táncos esemény;

3. rendszeres rendezvény: adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott rendezvény;

4. alkalmi rendezvény: adott helyszínen egy alkalommal legfeljebb tíz egymást követő napon megtartott rendezvény.

1. Zenés, táncos rendezvény tartására vonatkozó szabályok

3. § (1) Zenés, táncos rendezvény csak rendezvénytartási engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában tartható.

(2) Az engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a meghatározott termékek forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. Az engedély iránti kérelem a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály szerinti működési engedély iránti kérelemmel, valamint bejelentéssel együtt is benyújtható.

(3) Az engedélyt a zenés, táncos rendezvény helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) adja ki. Az engedély iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 20 nap.

(4) Az engedélyezési eljárásban szakhatóságként részt vesz

a) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete,

b) a meglévő építmény tekintetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelés kérdésében az általános építésügyi hatóság, a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság vagy a műemlékeket engedélyező építésügyi hatóság, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott ki,

c) a környezetvédelemmel, a hulladékkezeléssel, valamint a zaj- és rezgésvédelemmel összefüggő szakkérdésekben első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség,

d) a jogszabályban előírt tűzvédelmi követelmények érvényesítésével kapcsolatos szakkérdésben a tűzvédelmi hatóság,

e) a tevékenység közbiztonságra gyakorolt hatásával, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdésekben a rendőrség.

(5) Amennyiben az engedély és a működési engedély iránti kérelmet a kérelmező egyszerre nyújtja be, a szakhatóságok az ellenőrzést mind az engedély, mind a működési engedély feltételei vonatkozásában egyszerre folytatják le.

(6) A bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység bejelentésével egyidejűleg benyújtott engedély iránti kérelem esetében a hatósági ellenőrzéseket mind az engedély, mind a bejelentett kereskedelmi tevékenység feltételei vonatkozásában egyszerre, az engedély kiadását megelőzően kell lefolytatni. A bejelentést követő harminc napon belül nincs szükség újabb hatósági ellenőrzések lefolytatására.

4. § (1) Az engedély iránti kérelmet a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény üzemeltetője, szabadtéri rendezvény esetében a rendezvény szervezője nyújtja be.

(2) Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény használatának jogcímét.

5. § (1) Az engedély iránti kérelemhez a kérelmező csatolja

a) a zenés, táncos rendezvénynek helyt adó építmény, terület azonosításához szükséges, továbbá alapterületére, befogadóképességére vonatkozó adatokat,

b) a kérelmező nevét, valamint székhelyét, cégjegyzékszámát, az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,

c) a zenés, táncos rendezvény megnevezését,

d) a zenés, táncos rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezését,

e) a zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatot,

f) a biztonsági tervet,

g) amennyiben ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tűzvédelmi szabályzatot,

h) az építésügyi hatóság szakhatósági közreműködéséhez szükséges, külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt két példányban és a tervezői nyilatkozatot.

(2) Az engedélyezési eljárásban a jegyző a szakhatóságokkal közös helyszíni szemle megtartásáról intézkedik. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe foglalhatják. A helyszíni szemléről a jegyző értesíti az Országos Mentőszolgálatot.

(3) A jegyző a helyszíni szemléről szóló értesítést az engedély iránti kérelemben megjelölt adatokkal együtt küldi meg. Az értesítésben a jegyző felhívja az ügyfelek figyelmét, hogy távolmaradásuk a szemle megtartását nem akadályozza. Távolmaradás esetén a szemle időpontja előtt a jegyzőhöz az ügyfél által írásban beadott észrevételeket a jegyző a szemlén ismerteti.

(4) A jegyző az eljárás során az ügyfelek adatait és a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény vagy terület tulajdonjogának igazolásához szükséges tulajdoni lapot az ingatlanügyi hatóság megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával szerzi be.

6. § (1) A jegyző az engedély megadásával egyidejűleg a zenés, táncos rendezvényt az 1. melléklet szerinti nyilvántartásba veszi, és a 2. melléklet szerinti igazolást állít ki. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a jegyző az önkormányzat honlapján közzéteszi.

(2) A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli

a) a fogyasztóvédelmi hatósággal, valamint

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével és a munkaügyi felügyelőségével.

7. § (1) Az engedély jogosultja a kérelem adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a jegyzőnek.

(2) A jegyző az adatokban bekövetkezett változást a bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi, és a módosított adatoknak megfelelő engedélyről szóló igazolást ad ki.

(3) Amennyiben a módosítás olyan jellegű, hogy az valamely szakhatóság jogkörét érinti, arról a jegyző az érintett szakhatóságot értesíti. Amennyiben a szakhatóság nyilatkozata alapján szükséges, a jegyző új engedélyezési eljárást folytat le.

(4) A tevékenység megszüntetését a 2. melléklet szerinti igazolás leadásával egyidejűleg haladéktalanul be kell jelenteni a jegyzőnek. A bejelentés alapján a jegyző az engedélyt visszavonja, és a zenés, táncos rendezvényt törli a nyilvántartásból.

(5) A jegyző a nyilvántartásban foglalt adatokban bekövetkezett változást, valamint az adatváltozás tárgyában hozott határozatot haladéktalanul közli a 3. § (4) bekezdésében és a 6. § (2) bekezdésében meghatározott hatóságokkal.

2. A biztonsági terv

8. § A biztonsági terv tartalmazza:

a) a zenés, táncos rendezvény helyszínének alaprajzát, befogadóképességét és az oda való belépés és eltávozás rendjét;

b) a zenés, táncos rendezvény helyszínének baleset, elemi csapás, tömeges rendbontás esetére vonatkozó kiürítési, menekítési tervét;

c) a biztonsági követelmények érvényesítésében közreműködők tevékenységének leírását;

d) a biztonsági személyzet létszámát;

e) az egészségügyi biztosítás feltételeinek meglétére vonatkozó utalást; valamint

f) szabadtéri rendezvények esetében az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzését.

3. Az üzemeltető, illetve a szervező kötelezettsége

9. § (1) A zenés, táncos rendezvény szervezője felel a biztonsági tervben meghatározott előírások betartásáért.

(2) A zenés, táncos rendezvény gyakoriságáról, megtartásának napjairól, kezdésének és befejezésének időpontjáról szóló nyilatkozatnak, a biztonsági tervnek és a tűzriadó tervnek a zenés, táncos rendezvény helyszínén a vendégek számára látható, hozzáférhető helyen történő elhelyezéséért, valamint az elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján való közzétételéért az üzemeltető és a szervező felel.

(3) A zenés, táncos rendezvény szervezője gondoskodik elsősegély nyújtására képzett személyzet helyszíni jelenlétéről.

4. A szervezőre, illetve a biztonsági személyzetre vonatkozó szabályok

10. § (1) Zenés, táncos rendezvényt a helyiség üzemeltetője, vagy kulturális rendezvényszervezői, vagy rendezvény és konferenciaszervezői képesítéssel rendelkező rendezvényszervező szervezhet.

(2) A zenés, táncos rendezvény biztosítását a zenés, táncos rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzet végzi.

(3) Ha a jóváhagyott biztonsági tervben a biztonsági személyzet létszáma a tíz főt eléri, akkor a biztonsági személyzet legalább egy tagjának biztonságszervezői, legalább három tagjának rendezvénybiztosító képzettséggel kell rendelkeznie.

(4) A rendezvény szervezője, illetve a biztonsági személyzet tagja a képzettségét igazoló okiratot vagy annak másolatát a zenés, táncos rendezvény ideje alatt köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzés esetén felmutatni.

11. § A rendezvény szervezője

a) amennyiben ezt előre meghirdette, korlátozhatja a fiatalkorúak zenés, táncos rendezvény helyszínére való belépését olyan módon, hogy a zenés, táncos rendezvény helyszínére történő belépést az életkort igazoló okmány előzetes felmutatásához,

b) a beléptetést a fiatalok alkohollal történő kiszolgálásának megelőzése, esetleges alkoholfogyasztásuk ellenőrizhetősége érdekében a fiatalkorúak számára megkülönböztető jelzéssel ellátott belépőjegyhez (kártyához, karszalaghoz)

kötheti.

5. Az ellenőrzésre vonatkozó közös szabályok

12. § (1) Zenés, táncos rendezvények ellenőrzésére jogosult:

a) a jegyző;

b) valamennyi, az engedélyezési eljárásban részt vett szakhatóság;

c) bármely hatóság, amelyet más jogszabály az ellenőrzésre feljogosít.

(2) Az ellenőrzésre jogosult hatóságok (a továbbiakban: hatóság) ellenőrzési tevékenységét a jegyző hangolja össze.

6. A rendszeres rendezvények helyszínének általános ellenőrzése

13. § (1) A hatóság - az építésügyi hatóság kivételével - egy éven belül legalább egyszer köteles a rendszeres rendezvények helyszínét ellenőrizni olyan időben, amikor ott nem tartanak zenés, táncos rendezvényt.

(2) Ha a zenés, táncos rendezvény helyszíne a jogszabályi feltételeknek nem felel meg és a jogsértés másként nem orvosolható, illetve a jogszabályi feltételeknek való megfelelés más módon nem biztosítható, a jegyző az észlelt hiányosságok megszüntetéséig, de legfeljebb kilencven napra zenés, táncos rendezvény tartását megtiltja.

(3) A jegyző az engedélyt visszavonja, illetve a rendezvény tartását megtiltja, ha

a) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

b) a rendezvény szervezője a (2) bekezdés szerinti határozatban meghatározott időtartam alatt nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak.

(4) A jegyző a (2)-(3) bekezdés alapján hozott határozatát közli a hatóságokkal.

7. A rendezvények időpontjában történő ellenőrzés

14. § (1) Az alkalmi rendezvényt a hatóság szükség szerint ellenőrzi.

(2) A rendszeres rendezvény helyszínén a zenés, táncos rendezvények időpontjában egy éven belül - az építésügyi hatóság, valamint a munkaügyi és munkavédelmi hatóság kivételével - minden hatóság köteles legalább két ellenőrzést végezni. A hatósági ellenőrzés koordinálását a jegyző végzi. Az ellenőrzés végrehajtása során a hatóság törekszik arra, hogy a zenés, táncos rendezvény résztvevőit a lehető legkisebb mértékben zavarja.

(3) A hatóság az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságokra, jogsértésekre tekintettel - a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeken túl - az alábbi intézkedéseket alkalmazhatja:

a) figyelmeztetés, ha a zenés, táncos rendezvény helyszínén a hatóság első ízben állapított meg jogsértést, kivéve az (5) bekezdésben szabályozott eseteket;

b) felszólítás a hiányosságok meghatározott időn belüli pótlására;

c) a tapasztalt jogsértésről ideiglenes intézkedés nélkül értesíti a jegyzőt és eljárást kezdeményez;

d) a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszti.

(4) Az ellenőrzést végző hatóság a (3) bekezdés alapján tett intézkedésekről - a c) pont kivételével - a következő munkanapon tájékoztatja a jegyzőt.

(5) Amennyiben az ellenőrzést végző hatóság az alábbi jogsértéseket tapasztalja, köteles a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes intézkedés keretében a zenés, táncos rendezvény folytatását a helyszínen felfüggeszteni:

a) a rendezvényhelyszín engedély iránti kérelemben meghatározott befogadóképességének nyilvánvalóan jelentős túllépése;

b) a biztonsági tervben meghatározott számú biztonsági személyzet hiánya;

c) az engedély hiánya;

d) a zenés, táncos rendezvény folytatása az élet- vagy testi épség veszélyeztetésével jár;

e) a zenés, táncos rendezvény folytatása a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül és súlyosan veszélyezteti.

8. Hatálybalépés

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések

16. § Az e rendelet hatálya alá tartozó zenés, táncos rendezvény a rendelet hatálybalépésétől számított kilencven napon túl csak e rendeletben meghatározott engedéllyel tartható.

10. Módosuló jogszabályok

17. § A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése a következő g)-j) ponttal egészül ki:

[A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként - a (2)-(4) bekezdésben, a 4. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot jelöli ki, amely]

g) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatásával, illetve a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelésével járó tűzvédelmi helyzetre kiható változást ellenőrzi,

h) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtiltja, ha

ha) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják,

hb) a tűzvédelmi helyzetre kiható és a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolását megváltoztató tevékenységet nem engedélyeztették a tűzvédelmi hatósággal, szakhatósággal vagy az engedélyezettől kedvezőtlenül eltérnek,

i) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi,

j) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértés esetében eljáró hatóság.”

18. § (1) A tűzvédelmi bírságról szóló 116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Tűzvédelmi bírság szabható ki]

a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az

aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet idézett elő,

ab) veszélyezteti az építményt, a létesítményt vagy a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket,

ac) az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket,

ad) gátolja, nehezíti a tűzoltóság beavatkozását,

ae) akadályozza, veszélyezteti az oltóvíz ellátást vagy annak felhasználását;

b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóvízen kívüli egyéb oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetve rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért;”

(2) Az R1. 1. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

[Tűzvédelmi bírság szabható ki]

k) jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért.”

(3) Az R1. 3. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegek kiszabásánál a következőket kell figyelembe venni:]

b) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban rögzített a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, akkor

ba) tűz esetén legfeljebb 2 000 000 Ft,

bb) veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 1 000 000 Ft,

bc) tömegtartózkodás céljára szolgáló létesítmény esetén legfeljebb 3 000 000 Ft;

c) az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés esetén legalább 200 000 Ft;”

19. § Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. melléklete e rendelet 3. mellékletében foglaltak szerint módosul.

20. § E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez

A 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet alapján vezetett nyilvántartás

1. a zenés, táncos rendezvény nyilvántartásba vételi száma;

2. a kérelmező neve, székhelye;

3. a kérelmező cégjegyzékszáma vagy vállalkozói nyilvántartási száma vagy bírósági nyilvántartásba vételi száma;

4. a zenés, táncos rendezvény megnevezése;

5. a rendezvényhez kapcsolódó szolgáltatások megnevezése;

6. a zenés, táncos rendezvény gyakorisága, megtartásának napja, kezdésének és befejezésének időpontja;

7. a zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló ingatlan címe, helyrajzi száma, alapterülete (m2);

8. a rendezvény befogadóképessége;

9. a rendezvénytartás megszűnésének időpontja.

2. melléklet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez

Igazolás
a rendezvénytartási engedély kiadásáról

A zenés, táncos rendezvények tartásának és biztonságos működésének feltételeiről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet alapján .................................................................. kérelmező részére ............................... ingatlanon ....... irányítószám, ......................................... utca (tér, út) ............... szám alatt a rendezvény megtartását ....................................... elnevezéssel engedélyeztem.

A kérelmező székhelye: .................................................................... település neve, ........ irányítószám, ........................ kerület ...................................... utca (tér, út) ............... szám.

A kérelmező cégjegyzékszáma/vállalkozói nyilvántartási száma/bírósági nyilvántartásba vételi száma: ...................................................................................................................................................

Kelt: ................................., ...... év ............... hónap ...... nap.

.....................................
aláírás

3. melléklet a 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelethez

Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. melléklete a következő 19. sorral egészül ki:

 „19.

 Ha az építési tevékenység eredményeként zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény létesül

 Az országos tűzvédelmi előírások betartása, a biztonságos kiürítés megvalósítása szakkérdésében

 a) elvi építési engedély
b) építési engedély
c) használatbavételi engedély
d) fennmaradási engedély iránti eljárásban

 Első fokú eljárásban az első fokon eljáró tűzvédelmi hatóság

 Másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi hatóság”

 

 

 

116/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet

a tűzvédelmi bírságról

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § Tűzvédelmi bírság szabható ki

a) tűzvédelmi szabály megszegéséért, ha az

aa) közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetve tüzet idézett elő,

ab) veszélyezteti az építményt, a létesítményt vagy a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket,

ac) az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket,

ad) gátolja, nehezíti a tűzoltóság beavatkozását,

ae) akadályozza, veszélyezteti az oltóvíz ellátást vagy annak felhasználását;

b) a tűzjelzéshez és a tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, berendezés, oltóvízen kívüli egyéb oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának, karbantartásának vagy ellenőrzésének elmulasztásáért, illetve rendeltetéstől eltérő - engedély nélküli - használatáért;

c) létesítményi tűzoltóság létszámával, képzésével kapcsolatos rendelkezések megszegéséért;

d) a tűzoltó technikai termék forgalmazásának, javításának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben és a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő végzéséért, vagy ezen tevékenység során a termékek működőképességének veszélyeztetéséért;

e) ha külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően nem kérték meg a tűzvédelmi hatóság engedélyét;

f) ha a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot adott;

g) ha a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott;

h) ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik;

i) ha a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes („A”), a tűz- és robbanásveszélyes („B”), valamint a tűzveszélyes („C”) tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítmény üzemeltetője nem gondoskodik megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével a létesítmény tűzvédelméről;

j) ha a kötelezett a Tűzvédelmi Szabályzatot nem készíti el, nem gondoskodik annak megismertetéséről, betartatásáról;

k) jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban előírt időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatok elmulasztásáért.

2. § (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására - az 1. § d) és e) pontjában foglaltak kivételével - az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság jogosult.

(2) Az 1. § d) és e) pontjában foglalt esetben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) jogosult a tűzvédelmi bírság kiszabására.

(3) Másodfokon a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója, illetőleg az 1. § d) és e) pontok kivételével a főváros területén az OKF jár el.

(4) Az 1. § d)-e) pontban meghatározott esetekben másodfokon a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter jár el.

3. § (1) Ha a jogszabály másképp nem rendelkezik, a tűzvédelmi bírság alsó határa a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, a felső határa - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - hárommillió forint.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság összegek kiszabásánál a következőket kell figyelembe venni:

a) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban, kötelezően alkalmazandó szabványban meghatározott tűzvédelmi létesítési szabály megszegésével valósították meg, akkor a létesítés költségének legalább 10%-a;

b) az 1. § a) pontjában meghatározott szabályszegés esetén, ha azt jogszabályban rögzített a tűzvédelmi használati szabály megszegésével valósították meg, akkor

ba) tűz esetén legfeljebb 2 000 000 Ft,

bb) veszélyhelyzet előidézése esetén legfeljebb 1 000 000 Ft,

bc) tömegtartózkodás céljára szolgáló létesítmény esetén legfeljebb 3 000 000 Ft;

c) az 1. § b) pontjában meghatározott szabályszegés esetén legalább 200 000 Ft;

d) az 1. § c) pontjában meghatározott esetben a külön jogszabályban előírt létesítményi tűzoltóság legkisebb létszámából hiányzó vagy kiképzetlen személyek száma és a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg;

e) az 1. § d) és e) pontjában meghatározott szabályszegés elkövetése esetén legalább 100 000 Ft;

f) az 1. § f) pontjában meghatározott szabályszegés esetén a tervezői, illetőleg a kivitelezői díj legalább 10%-a;

g) az 1. § g)-h) pontjaiban meghatározott esetben az érintett munkavállalók létszáma, valamint a bírság kiszabásakor érvényes havi minimálbér szorzatának megfelelő összeg;

h) az 1. § i)-k) pontjaiban meghatározott esetekben legalább százezer forint.

4. § (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a létesítési hiányosságot ellensúlyozó megfelelő védelem kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(2) A tűzvédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónap elteltével ismételten kiszabható tűzvédelmi bírság, amennyiben a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak.

(3) A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot - a 2. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - az OKF-fel is közölni kell.

(4) A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

5. § Ez a rendelet 1996. október 1-jén lép hatályba.

 

261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet

a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól

A Kormány a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként - a (2)-(4) bekezdésben, a 4. §-ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot jelöli ki, amely

a) az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírások alól kérelemre eltérést engedélyezhet,

b) a beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben jár el,

c) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást,

d) tűzvizsgálati jelentést ad ki,

e) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, illetőleg a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja,

f) a jogszabályok keretei között megállapítja a tűzvédelmi kötelezettségeket,

g) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatásával, illetve a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelésével járó tűzvédelmi helyzetre kiható változást ellenőrzi,

h) az üzemeltetést, a tevékenységet a tűzvédelmi követelmények érvényesítéséig megtiltja, ha

ha) a helyiségben, az önálló rendeltetési egységben, az építményben, a szabadtéren a megengedett maximális befogadóképességet meghaladják, vagy azt az arra kötelezettek a Tűzvédelmi Szabályzatban nem állapították meg, vagy a kiürítési feltételeket nem biztosítják,

hb) a tűzvédelmi helyzetre kiható és a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolását megváltoztató tevékenységet nem engedélyeztették a tűzvédelmi hatósággal, szakhatósággal vagy az engedélyezettől kedvezőtlenül eltérnek,

i) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén tűzvédelmi használati szabályok betartását ellenőrzi,

j) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szabálysértés esetében eljáró hatóság.

(2) A Kormány az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban: OKF) jelöli ki első fokú tűzvédelmi hatóságként a következő ügycsoportokban:

a) azon tűzoltó-technikai termék forgalmazásának engedélyezése, amelyek tűzvédelmi biztonságossági követelményeire nincs irányadó jogszabály, honosított harmonizált szabvány,

b) az épületek, építmények tűzvédelmi létesítési előírásai alól eltérés engedélyezése,

c) a külön jogszabályban meghatározott esetekben döntés a védelem egyenértékűségéről,

d) az EGT-megállapodásban részes államokon, illetve Törökországon kívüli harmadik országból származó tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés forgalmazásának, használatának, beépítésének, készenlétben tartásának engedélyezése,

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tűzvédelmi ügyeiben való eljárás,

f) - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységekkel, valamint a Ttv. 46/A. §-a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenységekkel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban,

g) eljárás azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott.

(3) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (Budapesten a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságot) jelöli ki a hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők, az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolását vagy feldolgozását, technológiai felhasználását végzők, a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá a propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, az üzemanyagtöltő-állomások üzemviteli dolgozói, valamint a tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők tűzvédelmi szakvizsgáztatásával összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységekkel összefüggő közigazgatási hatósági eljárásokban.

(4) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóságát (a továbbiakban: RKI) jelöli ki

a) a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér tűzvédelmi ügyeiben, valamint

b) a polgári repülőterek beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések létesítési, átalakítási, bővítési és használatbavételi ügyeiben.

2. § (1) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként az 1. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóját, a főváros területén és az 1. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az OKF-et jelöli ki.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert jelöli ki.

3. § (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi szakhatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot jelöli ki.

(2) A Kormány első fokú tűzvédelmi szakhatóságként az RKI-t jelöli ki a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőteret érintő közigazgatási hatósági eljárásokban.

(3) A Kormány első fokú tűzvédelmi szakhatóságként a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok létesítményei vonatkozásában az OKF-et jelöli ki a tűzvédelmi előírások érvényesülése kérdésében a beruházási és felújítási munkálatokkal kapcsolatos tervek engedélyeztetése, valamint a használatbavételi eljárások során.

(4) A Kormány a másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként - ha kormányrendelet másként nem rendelkezik - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatóját jelöli ki.

(5) A Kormány - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként az OKF-et jelöli ki

a) a főváros területén,

b) azokban az ügyekben, ahol az RKI első fokú tűzvédelmi szakhatóságként járt el, valamint

c) azokban az ügyekben, ahol a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság igazgatója első fokú tűzvédelmi szakhatóságként járt el.

(6) A Kormány másodfokú tűzvédelmi szakhatóságként a (3) bekezdésben meghatározott esetekben a katasztrófák elleni védekezésért felelős minisztert jelöli ki.

4. § (1) A Magyar Honvédség, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek elhelyezését szolgáló létesítmények tekintetében, az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) bekezdés b) és g) pontja vonatkozásában tűzvédelmi hatóságként első fokon, országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal, másodfokon, országos illetékességgel a honvédelemért felelős miniszter jár el.

(2) A Kormány a Magyar Honvédség, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen irányítása, fenntartói irányítása, valamint közvetlen felügyelete alá tartozó szervezetek elhelyezését szolgáló létesítmények tekintetében - a tűzvédelmi előírások érvényesülése kérdésében a beruházási és felújítási munkálatokkal kapcsolatos tervek engedélyeztetése, a használatbavételi, valamint az üzemeltetés-engedélyezési eljárások során - első fokú tűzvédelmi szakhatóságként, országos illetékességgel a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatalt, másodfokon, országos illetékességgel a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki.

5. § (1) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az OKF-et jelöli ki a Ttv. 12. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek, valamint a Ttv. 46/A. §-a szerinti tűzvédelmi szakértői tevékenység tekintetében.

(2) A Kormány a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot (Budapesten a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságot) jelöli ki a hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők, az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok tárolását vagy feldolgozását, technológiai felhasználását végzők, a propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, továbbá a propán-bután gáz üzemű targoncák kezelői, az üzemanyagtöltő-állomások üzemviteli dolgozói, valamint a tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők tűzvédelmi szakvizsgáztatásával összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységek tekintetében.

6. §

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)

(3)